Parádi József szerző (1950), tudományos fokozata: PhD, megszerzésének éve: 1990, a fokozat tudományága: hadtudományok. Nyugdíjas főiskolai tanár, tudományos tanácsadó. A Magyar Királyi Csendőrség szervezete a felállítás évtizedétől a feloszlatásáig jelentős átszervezéseken esett át. Ezen szervezet-módosítások tükrözték az országban zajló politikai eseményeket és a magyar állam közbiztonsági helyzetét. Az átszervezések a szervezet mennyiségi és minőségi fejlődését eredményezték. Az 1880-as évek második felére kialakult a Magyar Királyi Csendőrség szervezeti felépítése, amely már kiterjedt a történelmi Magyarország teljes területére. A nyolcvanas évek második felének tapasztalatai nyomán öltöttek testet a szervezet fejlesztésére irányuló kezdeményezések. Ez az európai mintára létrehozott, a maga korában a legtekintélyesebb katonailag szervezett közbiztonsági őrtestület - fennállásának a 65 éve alatt - fogalommá vált a magyar történelemben és a közbeszédben egyaránt. Története az alábbi tartalom szerint követhető nyomon: Ajánlás az olvasónak (Szakály Sándor); Előszó Historiográfia: o 1. Előzmények; o 2. A Magyar Királyi Csendőrség létrehozása; o 3. A szervezet; o 4. A személyi állomány; o 5. Fegyverzet, egyenruházat, felszerelés és jelképek; o 6. Csendőrségi szolgálatok; o 7. Kapcsolat a közigazgatáshoz és a társ rendvédelmi testületekhez; o 8. Gazdálkodás, társadalmi élet, kultúra, sport, tudomány; o 9. A testület felszámolása, emigráció; o 10. Epilógus; - Jegyzetek; - A Magyar Királyi Csendőrség forrás- és szakirodalom jegyzéke; - A Magyar Királyi Csendőrség válogatott jogszabályainak jegyzéke; - Mellékletek; - A Magyar Királyi Csendőrség felügyelői; - Csendőrtiszti életutak; - Képek; - Annotáció; A "Magyar Királyi Csendőrség" című ezen kiadványt 1881-1945-ig az első magyar polgári, központosított, közbiztonsági őrtestület 65 éve iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.